Ezentúl már Budáról is az új tisztítóműbe kerül a szennyvíz a tavaly megépített budai Duna-parti főgyűjtőcsatornán keresztül. Ezzel összekapcsolódott az uniós támogatással megépített új fővárosi szennyvíztisztító rendszer minden létesítménye. Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi szakállamtitkára a telep hétfői bejárását követően ismertette a mintegy 116 milliárd forintos beruházás eredményeit.
Az uniós irányelvnek megfelelő Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -Tisztítási Megvalósítási Program szerint hazánkban 2015-ig a hálózattal összegyűjtött szennyvizek legalább biológiai tisztítás után kerülnek a befogadóba, a csatornaellátottság pedig országos szinten a jelenlegi 71,3 százalékról 90 százalékra fog nőni.
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep tavaly november óta fogadja és kezeli a főváros pesti oldalán keletkező szennyvízmennyiség java részét. Mostantól már Budáról is az új tisztítóműbe kerül a szennyvíz a tavaly megépített budai Duna-parti főgyűjtőcsatornán keresztül.
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep egyéves próbaüzemi működése 2009. augusztus elején kezdődött, mára félidejéhez érkezett. 2009 augusztusa óta a főváros pesti oldalának középső kerületeiben keletkező teljes szennyvízmennyiséget a Csepel-szigetre, a központi szennyvíztisztítóba pumpálják a ferencvárosi szivattyútelep berendezései a Duna medre alatt kiépített csővezetékeken keresztül.
Nem folyik többé szennyvíz a Dunába az Erzsébet-híd mellett
A dél-budai kerületek szennyvizét tavaly év vége óta továbbítja a tisztítótelepre a kelenföldi átemelő telep. Az ettől északra eső, a Duna-part közelében lévő mellékcsatornákat 2010. január végére kötötték rá a rakpart mentén tavaly megépített főgyűjtőcsatornára. Február közepén az egyik legnagyobb, Hűvösvölgytől a Dunáig vezető, szennyvízzel terhelt természetes vízfolyás, az Ördög árok vizét is rávezették a főgyűjtőre. Ezzel megszűnt a város legnagyobb, az Erzsébet híd budai hídfője mellett található csatorna-bevezetése.
Mindez hatalmas előrelépést jelent a folyó szennyezésének csökkentésében, hiszen a Budapesten keletkező szennyvízmennyiség mintegy fele eddig biológiai tisztítás nélkül, közvetlenül a Dunába folyt. Ez a környezetterhelő állapot most megszűnik.
Az ÉlőDuna projekt jelenleg Közép-Kelet-Európa legjelentősebb, 2010-ig megvalósuló környezetvédelmi beruházása, amely alapjaiban korszerűsíti a főváros szennyvíztisztítási rendszerét és technológiáját, nagymértékű kapacitásbővítést eredményez, és ennek köszönhetően néhány éven belül újra tiszta lesz a Duna vize Budapestnél. A teljes beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65 százalékát az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja.
