Több éve érik már az 1995-ös vízgazdálkodási törvény módosítása. A jogszabály-tervezet nyilvános, azonban a véleményezésre elég rövid határidő adott.
Pedig nagyon fontos változások is vannak benne.
-egyértelműen megjelenik a közműhálózatra való rákötési kötelezettség (!!!)
-emelkedni fog a vízkészlet-járulék mértéke
és még egy sor egyéb fontos változás.
Részletek alább...
Az előterjesztés az alábbiakat tartalmazza:
"A módosítás a víziközmű szolgáltatást érintő részében egyértelműen rögzíti, hogy a víziközművek kizárólag állami, illetve önkormányzati tulajdonban lehetnek és ennek kapcsán rendelkezik a magántőkéből megvalósult viziközművek tulajdoni kérdéseiről, illetve szabályozza a gazdasági társasági tulajdonba került víziközművekkel kapcsolatos kérdéskört is.
A tervezet a koncesszióról szóló 1991. évi. XVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően meghatározza a koncesszióra vonatkozó speciális ágazati szabályokat, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény által 2007. január 1-je óta lehetővé tett vagyonkezelésbe adás vonatkozásában határozza meg a feltételeket, illetve adja meg az eljárási rendet. Ennek kapcsán többek között – vagyonkezelésbe adás esetén - vagyonkezelési szerződéskötési kötelezettséget ír elő, illetve meghatározza e szerződés vonatkozásában a kötelező tartalmi elemeket.
Fogyasztóvédelmi célzattal bevezeti a szolgáltató és a víziközművek tulajdonosa vagy vagyonkezelője közötti az üzemeltetési szerződéskötési kötelezettséget, illetve a fogyasztó és a szolgáltató közötti jogviszony vonatkozásában meghatározza a közüzemi szerződés kötelező tartalmi elemeit és az adatvédelmi törvény előírásainak megfelelően törvényi szinten rögzíti a fogyasztó által a szolgáltatónak rendelkezésére bocsátandó adatok körét.
Lényeges eleme a módosításnak a szennyvízelvezető hálózatra történő bekötési kötelezettség előírása, amely összhangban van az Európai Unió 91/271/EGK irányelvével (Csatlakozási Szerződés X. melléklet, 8. Környezetvédelem címszó, B. Vízminőség pont), a települési szennyvizet összegyűjtő rendszerekről való gondoskodásra irányuló tagállami kötelezettséggel. Ivóvíz-szolgáltatás esetén a közegészségügyi szempontból biztonságos szolgáltatás indokolja az előírást.
A Vgtv. tulajdoni rendelkezéseinek módosítása egyszerűsíti az idegen ingatlanok igénybevételére vonatkozó szabályozást.
A módosítás javaslatot tesz a vízkészletjáruléknak a 2008-2009-es inflációt (10,9 %) követő emelésére.
A módosítás során felülvizsgálatra kerül a vízgazdálkodási hatósági eljárásra vonatkozó szabályozás, melyhez kapcsolódóan a vízgazdálkodási hatósági jogkör ellátásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet is felülvizsgálatra kerül. A cél, hogy a vízhasználat annak minden fázisában hatósági ellenőrzés mellett történjék. Bevezetésre kerül a megszüntetési engedély intézménye.
A vízgazdálkodási társulatok működése kapcsán beérkezett panaszok, az ezzel kapcsolatos problémák orvoslása érdekében vált szükségessé a vízgazdálkodási társulatokról szóló IX. fejezet rendelkezéseinek felülvizsgálata. Egyértelműen elkülönítésre kerül a vízitársulatokra és a víziközmű társulatokra vonatkozó szabályozás. A hatályos szabályozás mindkét társulati forma vonatkozásában háttérjogszabályként a gazdasági társaságokról szóló törvényt határozza meg, ugyanakkor e szabályok – tekintettel a víziközmű társulat feladatkörére, működésére, megszűnésére vonatkozó speciális szabályokra – kizárólag a vízitársulat vonatkozásában alkalmazhatók. A társulatok törvényességi és szakmai felügyelete vonatkozásában új szabályokat tartalmaz a módosítás.
A módosítás számos, a fogyasztóvédelem erősítését célzó rendelkezést tartalmaz. A közüzemi szerződés kötelező tartalmi elemeinek meghatározásával az adatvédelmi előírások megfelelő szintű teljesítése válik lehetővé.
A tervezet rögzíti a szolgáltató, illetve a víziközművek tulajdonosa vagy vagyonkezelője közötti üzemeltetési szerződéskötési kötelezettséget. Ennek az előírásnak jelentős fogyasztóvédelmi funkciója van, célja, hogy kiszámíthatóbbá, követhetőbbé tegye az üzemeltetési struktúrát, illetve olyan elemeket határozzon meg, amelyek vonatkozásában a feleknek meg kell állapodniuk.
A módosítás előírja a szolgáltatók vonatkozásában a felújítási és rekonstrukciós terv készítésének kötelezettségét, amely ütemezést ad a szükséges felújítási munkálatok vonatkozásában, így erősíti a biztonságos szolgáltatás nyújtását.
A fogyasztók szintjén is problémát okoz, ha a közműves ivóvízellátás szolgáltatást és a szennyvízelvezetés szolgáltatást nem ugyanaz a szolgáltató nyújtja, tekintettel arra, hogy ebben az esetben – a szolgáltatók megállapodása hiányában - kétszeres adatgyűjtésre, és e költségnek a fogyasztói díjban történő kétszeres érvényesítésére kerül sor. A módosítás kötelezővé teszi a szolgáltatók közötti megállapodást az adatgyűjtés vonatkozásában, illetve rögzíti, hogy csak a tényleges adatgyűjtéssel járó költségek jelenhetnek meg a díjban.
A bekötési kötelezettség előírása kötelezettségként jelentkezik a fogyasztók vonatkozásában, azonban a tervezet mind az ivóvíz, mind a szennyvíz tekintetében a bekötések kivitelezésére türelmi időt határoz meg. A bekötési kötelezettségnek az üzemelő rendszerek esetén, illetve az új rendszerek üzembe helyezése esetén egyaránt egy éven belül kell eleget tenni. A kötelezés, illetve a szankcionálás jogát vízügyi hatósági hatáskörében a jegyzőre telepíti a normaszöveg.
A hatósági eljárások egyértelműsítésével, a vízilétesítmények elhelyezésének és működtetésének, a vízimunkák elvégzésének a tulajdonjog korlátozásához kapcsolódó szabályozását megadó rendelkezések hatályba lépésével követhetőbbé, ügyfélbarátabbá válik a szabályozás, mely elősegíti egyben a hatékonyabb hatósági munkát is."
