HTML

Hurrá! Csatornázunk!

Magyarország sok településén lezárult már, épp most folyik vagy éppen előkészületben van a szennyvíz-elvezetési és tisztítási program. Számításaim szerint ez több százezer családot érint, minisztériumi szerint közel 800.000 bekötés várható. Ha van érdekes történeted bármely programról, küld el emailben: csatornazasbloghu@gmail.com!

Friss topikok

Nincs ingyenebéd

2009.11.25. 10:11 Simó Károly

Bombaként robbant a médiában a hír: Budapesten a megszokottól eltérő nagyságrendű csatornadíj emelést terjesztettek elő jövőre.

Pedig semmi olyan nincs benne, amit már legalább az indulás óta ne lehetne tudni. A csatornaberuházások és az önrész finanszírozása terén ugyanis semmi nincs ingyen...

(Részlet a 2006-os cikkből: "Mintegy 25-30 százalékkal, köbméterenként 40-50 forinttal is emelkedhet Budapesten a csatornadíj, ha 2010-től végleg üzembe áll a csepeli központi szennyvíztisztító telep - értesült a Népszabadság szakmai körökből a csaknem 140 milliárd forintos, Élő Duna névre keresztelt létesítmény tegnapi alapkőletételén.")

A csatorna beruházások során elég sűrűn előjön az a kérdés, hogy miért kell egyáltalán a tulajdonosoknak társulati tagoknak lenni, majd hozzájárulást fizetni? Miért nem építi meg saját vagy banki finanszírozásban a szolgáltató vagy az önkormányzat és építse majd be a havonta fizetendő díjba! Hát kéremszépen, ez történt Budapesten: feltételezhetően a Megvalósíthatósági Tanulmány szerint a befektetett saját forrás -ami bankhitelből van- csak úgy tud megtérülni, ha a kamatokat és a törlesztést beépítik a díjba. Ez pedig ekkora díjemelést jelent. Ettől a díjemeléstől kímélik meg magukat azok a települések, ahol közműtársulatot szerveznek.

Az EU-s pénzzel megvalósuló beruházások esetén alapvetően két megoldás van a saját rész előteremtésére (és a két véglet között természetesen számtalan vegyes, ezek kombinációja) :

A. A teljes önrészre (saját rész, saját forrás, stb-az egyszerűség és a köznyelv kedvéért ezt fogom használni) bankhitelt vesz fel az önkormányzat és/vagy az üzemeltető és a hitel kamatait és a tőketörlesztést több évtizedre elosztva.

B. A teljes önrészt az érintett ingatlantulajdonosok adják össze, így a havonta fizetendő díjban nem lesz banki finanszírozási költség.

(természetesen vegytisztán-leglalábbis tudomásom szerint- egyik sem tud megvalósulni)

Az A. verzió társadalmi elfogadottsága -legalábbis az elején- magasabb. Nincs macera a társulatszervezéssel, nem kell szembesíteni az érintetteket, hogy nincs ingyenebéd, valamikor kifizetik úgyis a finanszírozás díját. Akkor van a baj, ha -a végén- az érintettek szembesülnek, hogy ez bizony brutális díjemelést jelent a csatornadíjban (mint történt az most Budapesten).

A B. verzió macerásabb az önkormányzat részéről, de őszintébb. Én például a fent említett kérdésre mindig elmondtam, hogy jobb nem emlegetni Budapestet, ahol a lakosok nem járultak hozzá az EU-s pályázat önrészhez, mert ők sokkal többet fognak kifizetni ezért a csatornadíjban -évtizedeken keresztül.

Arról nem is beszélve, hogy így a finanszírozás költségeit azok is megfizetik -a díjban- akik korábban, akár több évtizede már egyszer kifizették a rájuk eső részt. Hisz a csatornadíj mindenkire egyformán vonatkozik, akár "új" akár "régi" fogyasztó.

Tehát olyan nincs, hogy ne a háztartások fizessék meg a beruházást -vagy az elején vagy sok évtized alatt. Véleményem szerint az fizet többet, aki a csatornadíjban fizeti ki.

Úgy látom tehát, hogy azok, akik olyan településen élnek, ahol a felelős önkormányzati vezetők őszintén beszéltek velük, most láthatják a budapesti példán, hogy mitől mentették meg őket!

Update:

Végül nem fogadták el novemberben a javaslatot. Érdekes gondolatok:

"Mindeközben Steiner Pél, az MSZP fővárosi frakcióvezetője az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: több oka volt, hogy nem támogatták a közüzemi vállalatok díjemelését. Az előterjesztések "rendkívül sok hiányosságot tartalmaztak", és bár 2004 óta ismert, hogy a csepeli szennyvíztisztítót megépítik, ennek költségeit mégsem
építették bele a csatornadíjba.

Kifogásolta azt is: a díjemelésről szóló előterjesztés nem szólt arról, hogy a csepeli szennyvíztisztító átadása után a fővárosnak már nem kell megfizetnie a jelentős összegű szennyvízbírságot, így kérdés, hogy ennek milyen hatása lesz a tarifa nagyságára. Még az is elképzelhető: akár díjcsökkentést is eredményezhet, hogy nem kell befizetni a bírságot.

Megjegyezte: Demszky Gábor főpolgármester elismerte, hogy 2006-ban és 2005-ben "rendkívül csínján bántak a díjemelésekkel". "Főpolgármester úr nekem úgy fogalmazott, hogy a politika nem engedte ezeket a díjemeléseket. Én meg azt mondom, hogy a főpolgármester 20 éve vezeti ezt a várost, minden eszköze megvolt arra, hogy a főpolgármester-helyetteseket arra késztesse, hogy ezeket a javaslatokat elkészítse".

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest eu pályázat díj csatorna finanszírozás szennyvíztisztító társulat közmű

A bejegyzés trackback címe:

https://csatorna.blog.hu/api/trackback/id/tr851550956

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása