Végre valaki nyilvánosan is elmondta azt, amit a gyakorlatban (sajnos) mindenki tapasztal, aki az elmúlt időszakban közbeszerzést próbál lefolytatni. Az Index cikke sorba veszi azokat a problémákat, amelyekkel az ajánlatkérők szembesülnek és amiket saját maguk nem tudnak kivédeni, mert benne van a rendszerben, a jogszabályokban a lehetőség az ügyeskedésre.
Gyakorlatilag csoda, ha egyáltalán le lehet zárni manapság egy nagyobb értékű közbeszerzési eljárást jogi hercehurca és több hónapos késés nélkül.
Idézetek az Index cikkből:
"Az eljárások érvénytelenné nyilvánítása egyre gyakoribb, mondták el közbeszerzési szakemberek. Ennek hátterében a közbeszerzési törvény idén áprilisban hatályba lépett módosítása áll. A jogszabályváltozás hatására április óta a közbeszerzési eljárás kiírójának eredménytelenné kell nyilvánítania azt a tendert, amelyen több ajánlatot nyújtanak be, de csak egy minősül érvényesnek."
"A közbeszerzési tanácsadók találkoztak már olyan esettel is, amikor egy szinte üres ajánlatot benyújtó cég, ha alkuhelyzetben volt – vagyis csak ketten versenyeztek – a pályázatok bontása után megkereste ellenfelét, és felajánlotta neki, ha részt kaphat a megbízásból alvállalkozóként, akkor érvényesre egészíti ki a pályázatát, és nem kell az egész eljárást újraindítani."
"Összességében is az a baj, hogy az ajánlatkérő nem áll a sarkára, mindenki fél a jogszabály alapelvi szintű értelmezésétől, így az ajánlattevők gyakorlatilag mindent megcsinálhatnak. Az alapelvekkel szemben nem szabadna a konkrét rendelkezéseket úgy alkalmazni, hogy lényegében az alapelvek szándékával ellentétes hatást váltsanak ki."
Ehez én magam csak azt a kommentárt fűzném hozzá, hogy az ajánlattevők néha megpróbálnak a sarkukra állni, de azon nyomban elkaszálja őket a Közbeszerzési Döntőbizottság. Hogy csak egy legutóbbi példát mondjak: adott egy munka, adott egy EU-s pályázati keret. Van tehát egy felső határ, ameddig egyáltalán el tud menni az ajánlatkérő. Három ajánlat érkezik: egyik belefér a keretbe, a másik kettő ennek kétszerese-háromszorosa. Nincs kizárva senki, mindhárom ajánlat érvényes, a legolcsóbb nyer. Azt hinné az ember: győzött a józan paraszti ész! De téved: a KDB az egyik vesztes fél panasza nyomán megsemmisíti az eredményt. Indok: túl alacsony volt a nyertes ára.
Nem azt vizsgálják, hogy a piaci ár mennyi valójában, hanem a versenytársak ajánlatához hasonlítva tűnik túl alacsonynak. És máris borul egy EU-s tender. Az ajánlattevők pontosan tudják, hogy mire egy bírósági eljárás végére kiderülne az igazság, arra már rég elúszott EU-s támogatás, minden. Ezért azt is tudják, hogy inkább új eljárást fog az ajánlatkérő kiírni, ahol már ők is indulnak.
Mi ennek a következménye? Aki eddig elvállalta volna reális áron (ami belefér a költségvetésbe), az sem fog tübbé ilyen árat adni. A munkát többszáz millió Ft-al magasabb értéken fogják elvinni. Végül a köz 20-30-40%-ot bukik a storyn.
Ezért mondják sokan, hogy a jelenlegi rosszul szabályoztott közbeszerzés 20-30-40%-al drágítja meg a közösségi megrendeléseket. Holott akár ilyen mértékben olcsóbbá is tehetné- ha valódi versenyt tenne lehetővé.